Pázsitgondozási útmutató


Mindenki olyan pázsitra vágyik, amire büszke lehet. Amikor megpillantunk egy ragyogóan zöld pázsitot legyen az nagy kiterjedésű vagy csak kis terület, mindig ugyan az a kérdés merül fel bennünk „Az enyém miért nem ilyen? ”

A gyepet alkotó fűfélék alapvető szerepet játszanak a megjelenésben. Leggyakrabban azonban a megfelelő gondozás hiánya okozza a leromlást, mivel a tulajdonosok rosszul értelmezik a gondozás alapelveit.

A rutinműveletek mindössze a fűnyírásból és a szélek rendben tartásából állnak. A többit általában a gyepre bízzuk, kivéve, ha konkrét problémák merülnek fel. Ha a fű halványabbá válik műtrágyát, szórunk ki, ha barnulni kezd néhány hét szárazság után, öntözünk egy kicsit, ha moha és a gyom kezdi kiszorítani a füvet, vásárolunk valamilyen gyomirtót. Összefoglalva: először megvárjuk, hogy megjelenjenek az elhanyagolás jelei, és csak azután próbáljuk meg kezelni ezeket.

Az a gyepfelület, amelyet használunk is, nem csak nézzük gondosabb ápolást igényel. Lényeg az, hogy rendszeresen végezzük el azokat a fontos műveleteket, amivel megőrizhetjük a pázsit szépségét és ellenálló képességét, és megelőzhetjük a hibák megjelenését. A gondos ápolás a baj megelőzését, nem pedig az utólagos védekezést szolgálja.

 

Alapvető gondozási munkálatok:

  • Rendszeres nyírás
  • Szélek nyírása
  • Öntözés
  • Tápanyag utánpótlás
  • Gyepszellőztetés
  • Vakondtúrások eltüntetése
  • Gyom és mohairtás
  • Betegségek elterjedésének megelőzése


 
Rendszeres nyírás

 

A rendszeres nyírás fontos előfeltétel a minőségi pázsit kialakításakor. A gyakori nyírás oldalhajtások kialakítására készteti a gyepet és növeli a sűrűségét. A nyírás során megakadályozzuk a gyep magszárba szökkenését, tovább erősítve a vegetatív hajlamot, ami hosszabb élettartamban nyilvánul meg.

A fűnyírás sokkal több időt vesz igénybe, mint a pázsitfenntartás bármely más művelete, és jelentősen befolyásolja a gyep összetételét. Az első osztályú pázsit fűféléi erőteljesen megváltoznak, ha a vágás magasságát hosszabb időre lecsökkentjük vagy megemeljük.

Általában elmondható, hogy minél rövidebb a nyírási magasság, annál fokozottban kell a nyíráson kívül egyéb ápolási műveleteket elvégezni.

A szabálynak megfelelően nyírjuk gyakran, de ne túl alacsonyra. Ily módon megakadályozható a túlzott levélnövekedés, lecsökkenthető a műtrágyaveszteség, és a gyomok, durva szálú füvek megjelenésének a veszélye.

A fű törpe növekedést vesz fel, egyre több oldalhajtás képződik, amitől a pázsit sűrűbbé válik.

A rendszertelen időközönként végzett nyírás sajnos általános gyakorlat. Ez a jó minőségű pázsit gyors leromlását eredményezheti, mert a kívánatos fűfélék elsatnyulnak és a létrejövő ritkás gyepet hamarosan ellepik a gyomok és a moha.

 

A TITOK NYITJA AZ, HOGY A FŰ MINDIG ELÉG MAGAS LEGYEN AHHOZ, HOGY A GYÖKEREK NE ÉHEZZENEK, DE ELÉG RÖVID IS A SZEP LÁTVÁNY ÉRDEKÉBEN. ÉS EZ A MAGASSÁG NE SOKAT VÁLTOZZON A NÖVEKEDÉSI IDŐSZAK ALATT.

Ha a nyírást nem tudjuk elvégezni a megfelelő időben, abban az esetben ne ragaszkodjunk az előírt nyírásmagassághoz hanem a növekmény 1/3-át, maximum a felét távolítsuk el!

A vegetáció lefutása során a füveknek április májusban van a növekedési maximumuk, majd nyáron visszaesik a növekedés sebessége, míg kora ősszel augusztus végétől szeptember végéig a tavaszinál kisebb, egy újabb maximumot ér el. Szeptember végétől a nyírások közti időszak lényegesen meghosszabbodhat.

JAVASOLT NYÍRÁSI RENDSZERESSÉG ÁPRILISTOL SZEPTEMBERIG: 1HÉT

De a nyírást sosem a szokásokhoz, hanem a növekményhez és a növény igényeihez kell igazítani.

 

A területről a nyesedék eltávolítását javaslom mivel:

  • Kisebb a gyepfilc képződés
  • Kisebb a fertőzési veszély a betegségek iránt
  • A rajtahagyott nyesedék által okozott kár

 



Szélek nyírása



Csúnya látvány, ha a pázsitfelület szélein, fák, bokrok tövénél magasabbra nő a fű. A nyírás után az e célra kapható eszközök egyikével vágjuk le a széleket.


Öntözés:



A természetes csapadék mennyisége, térbeli és időbeli eloszlása csak ritkán felel meg a növény igényeinek. Amennyiben a szükséges víz természetes csapadék illetve a talaj vízkészlete alapján nem áll rendelkezésre a hiányt öntözéssel pótoljuk.

A gyep vízigénye döntően a hőmérséklettől függ.

A gyep vízigénye 1-6 liter/m2/nap 10-60m3/hektár/nap

 

Gyep vízigénye a hőmérséklet függvényében

Napi maximum Celsius

Vízigény/ mm/nap

Öntözés gyakorisága napokban

35 C felett

> 8

2 - 3

30 - 35

6 - 8

3 - 5

25 - 30

4 - 6

5 - 8

20 - 25

3 - 4

7 - 9

15 - 20

2 - 3

7 - 9




Általánosságban a ritkább időszakonkénti, de nagyobb adagú öntözés javasolható.

A gyakori kis vízadagokban történő öntözés a gyökeresedés elsekélyesedéséhez vezet, mivel a gyökerek mindig a feltalajban maradnak. Ez erősen csökkenti gyepünk taposás és szárazságtűrését, és a nem kívánatos durva szálú fűfajok elterjedését.

Tápanyag utánpótlás

A trágyázásnak döntő szerepe van a sűrű, terhelhető, vizuálisan vonzó gyep kialakításában, megtartásában. Mint minden élőlénynek, a gyepnek is tápanyagra van szüksége. A tápanyagok beépülnek a növénybe, ugyanakkor fűnyírás nyesedékének eltávolításával kivonásra is kerülnek. Minőségi ugrás jön létre gyepünk állapotában, amennyiben a talaj tápanyagtartalmával, tápanyag-szolgáltató képességével összhangban megvalósítjuk növényünk igénye szerinti tápanyag-utánpótlását.


Melyek a főbb követelmények a fűműtrágyákkal szemben?

  • segítsék elő a sűrű és terhelhető gyepszőnyeg létrejöttét
  • minimalizálják a kiégési veszélyt
  • legyenek gazdaságosak
  • produkáljanak egyenletes növekedést, kevés fűnyesedéket
  • legyenek környezetbarátok, ne szennyezzék a környezetet
  • kényelmesen, könnyen legyen kezelhető


Ezeknek a követelményeknek csak a szabályozott tápanyag leadású műtrágyák felelnek meg. Ezek a nedvességtől és a hőmérséklettől függően egyenletesebben adják le a tápanyagot, mint a mezőgazdasági műtrágyák, viszont az áruk többszöröse.

Mezőgazdasági műtrágyák:

Gazdaságosabbak, mint az előzőek

  • Nem produkálnak egyenletes növekedést
  • Fenn áll a kiégés veszélye
  • Nem környezetbarát




Kijuttatása évente 4alkalommal szükséges:

Március Nitrogén túlsúlyos (pétisó 27%) 
 Május Nitrogén túlsúlyos (pétisó 27%)
 Július Nitrogén túlsúlyos (pétisó 27%)
 Szeptember Kálium túlsúlyos (kálisó)


Meleg időjárás esetén 25C felett nem szabad kijuttatni, erre a legalkalmasabbak az esti órák. Kiszórás után szükséges az alapos beöntözés.

 

Gyepszellőztetés


A gyepek talajfelszínén az elhalt növényi részekből idővel gyepfilc képződhet. Jelenléte kis mértékben hasznos, túlzott vastagságban kimondottan káros. Kisebb mennyiségben mulcsként védi a talajt a kiszáradástól illetve csökkenti a csúszásveszélyt labdarúgópálya esetén. Ha azonban az anyag-felhalmozódás nagyobb, mint a természetes lebomlási folyamatok, rövid idő alatt egy vastag tőzegszerű réteg keletkezik. Ez a réteg alacsony pH-ú, s mintegy szigetelőrétegként viselkedve kimondottan akadályozza a víz, a tápanyag és az oxigén kellő áramlását.

Kedvezőtlen körülmények között évente 1 cm filcréteg is létrejöhet. 1 cm vastagságig nem ad okot aggodalomra, mert kedvező hatásai érvényesülnek. 2 cm-es rétege azonban már 20 l /m2 öntözővizet is képes megkötni és a víz talajba jutását megakadályozni, ami nyáron roppant káros. Egy jól sikerült gyepszellőztetéssel 1 kg/ m2 gyepfilcet is kidolgozhatunk és eltávolíthatunk erősen elfilcesedett gyepünkből.

A gyepfilc negatív hatásai a következők:

  • erősebb gyomosodás
  • betegségekre való erősebb hajlam
  • erős víz és tápanyagmegkötés
  • csökkenő gyökeresedés mértéke
  • szivacsszerű puha felület

 

A következő körülmények között maradhat a nyesedék a gyepen:

  • száraz idő
  • egyenletes eloszlás
  • gyakori nyírás
  • élénk talajélet
  • beállt záródott felület


Gyakorlatban a nyesedék rajtahagyását egyedileg kell megítélni.

Gyepszellőztetésen azt értjük, amikor erősen elfilcesedett gyepet célgéppel megszabadítjuk a felhalmozódott gyepfilc rétegtől. Gyepszellőzetés legkedvezőbb időpontja, tavasz illetve kora ősz. Kerüljük a kánikulai viszonyok közt végzett gyepszellőztetést. Száraz időben gyepszellőztessünk. Házi kertekben kézi gyepszellőztetővel, míg nagyobb felületeken vontatott kivitelű célgép segítségével távolíthatjuk el a gyepfilcet. A gyepszellőztető annál tökéletesebb munkát végez, minél kisebb a kései közötti távolság. A kitermelt elhalt anyagot el kell távolítani a gyepről. Erősen elfilcesedett területen csak megismételt gyepszellőztetéssel lehet a kívánt eredményt elérni.

 

Vakondtúrások eltüntetése

Nincs annál szomorúbb látvány a kertben, mint amikor a szép gyepet vakondtúrások teszik tönkre. A földhalmok éjjel keletkeznek és bakhátakat, besüllyedt, beomlott járatokat eredményeznek.


Kártétel megelőzése, és orvoslása:

A vakond eltávolítására mindenkinek van ötlete igazából egyik sem hatásos.

Mivel védett állat nem irtható, megelőzés csak vakondhálóval lehetséges.

Ha már megtörtént a kártétel semmiképp ne gereblyézzük szét az állat által kialakított bakhátat, hanem lapát és gereblye segítségével szedjük össze és hordjuk le a területről.


Gyom és mohairtás


A gyom olyan növény, ami rossz helyen nő. A pázsit esetében annak számít minden olyan növény, amely nem tartozik a gyepet alkotó fűfélék közé.

Nem ritka látvány, hogy az újonnan vetett gyepet a közönséges gyomok széles skálája lepi el. Amikor a gyep beáll a gyompopulációban látványos változás áll be. Legtöbbjük nem viseli el a forgókések pusztító hatását és fokozatossan eltűnik.

Még mindig marad olyan csoport, amely alacsony növekedésű ezért kisiklik a fűnyíró kései közül. Ezek a gyep gyomjai, amelyek állandó gondot okoznak. Néhány közülük egyéves, de a legnagyobb részük évelő, és így évről évre tovább terjeszkedik.

Szinte lehetetlen megakadályozni, hogy itt-ott felüssék a fejüket a gyomok, ha még oly kicsi is a gyepfelület. A szél és a madarak gondoskodnak a magok terjedéséről.

A beállt gyepet gondos ápolással tudjuk ellenállóbbá tenni a gyomok

  • megfelelő magasságú nyírás
  • megfelelő öntözés
  • szellőztetés
  • tápanyag utánpótlás
  • vakondok visszaszorítása
  • betegségek elleni védekezés




A beállt gyepben a gyomokat legegyszerűbb szelektív gyomirtó permetezéssel eltávolítani. Magyarországon forgalomba lévő 2,4D vagy DIKAMBA hatóanyagú szerekkel.

Ilyenek például:

  • GYOMSTOP
  • DICOPAR
  • COLOMBUS EC
  • BANVEL-M
  • BOFIX GARDEN

Kijuttatás nem lehetséges:

  • 25C feletti hőmérsékleten
  • Nyírás után 3 napig
  • Nyírás előtt 3napig
  • Ha a pázsit nedves
  • Eső előtt

 

Betegségek és elterjedésük megelőzése

Gyepbetegségek okozói a szabadban mindenütt megtalálható gombák, vírusok. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. A kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás valamint a helyes agrotechnika csökkenti a fertőzés valószínűségét.

Alapvetően a korokozók mindig mindenhol jelen vannak, fertőzés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése és kedvező környezeti feltételek a korokozók elszaporodásához.
A leggyakrabban előforduló betegségek a következők: Microdochium (hópenész), Typula, Corticium, Sclerotinia (dollárfolt), Marasmius (gombakörök), Rhizoctonia, (barna folt), Dry-Patch, Pythium, Ophiobolus, Fusarium, Colletotrichum, Drechslera(levélfoltosság), Puccinia (rozsdabetegségek).

A létrejött kárképek megjelenési formái különbözhetnek a növényállomány, a nyírási magasság, és egyéb tényezők szerint. Beazonosításuk azért is nehéz, mert gyakran együttes fertőzések lépnek fel.

gardenmax betegsegek es elterjedesuk megelozese

 

 

Rozsdabetegségek

 

Corticium sp. szimptóma: Vegetációban egész évben főként magas páratartalom mellett fertőzhet, -kezdetben világosbarna majd sárgás elszíneződés, a levélen rózsaszín micélium párás időben, erős fertőzés esetén összefüggő piros felületek keletkeznek

védekezés: Kiegyenlített tápanyag-utánpótlás, alacsonyabb nyírás, gyepfilc csökkentése, talaj levegőztetése 
gardenmax corticium 
Puccinia szimptóma: Különböző rozsdafajok okozzák, sárga-fekete- barna rozsda, a levélen különböző színű foltosodás keletkezik, melyen spórák találhatók, szél, fűnyíró, lábnyom segítségével terjed, nyáron fertőz

védekezés: stressz-szituációk kerülése, felület kiszárítása, köztesgazda-berberis eltávolítása, megfelelő fajtaválasztás  
 gardenmax puccinia
Ophiobolus szimptóma: Szabálytalan, kezdetben 5-10 cm átmérőjű ovális körök, melynek a széle gyűrűszerűen bronzos elszíneződést kaphat, a betegség kiterjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, idegen rezisztens füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken, gombakörök módjára terjednek, évről évre nagyobb körök formájában, Agrostis esendő, golf greeneken gyakori.

védekezés: Talaj meszezése és egyoldalú tápanyag-utánpótlás segíti terjedését, vasszulfát növeli az ellenálló képességet, Festuca fajok fajták relatív rezisztensek.
Hópenész-Microdochium / Gerlachia nivalis szimptóma: Ősztől tavaszig fertőz, de nagyobb károk hóolvadás után vehetők észre, levélen fehéres, szürkés, pirosas micéliumbevonat tűnik fel a fertőzés aktív zónájában, kicsi ovális körök melyek 30 cm körülire nőnek majd összeolvadnak, intenzív felületeken erősebb a fertőzés úgymint golfgreeneken, általában nem hal el a fű hanem a kör közepétől kiindulva regenerálódik, magas pH mellett jobban fertőz

védekezés:Vegyszerrel a veszélyeztetett felületeken megelőzésképpen, káli és vas hatóanyagú trágyák, talajfelület szárazan tartása, nyesedék gyűjtése, lomb eltávolítása, gyepfilc csökkentése
 gardenmax hopenesz
Levélfoltosság-Helmintosporium/Drechslera szimptóma: A levélen kicsi feketével határolt barnás foltok, melyek a fertőzés előrehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe elhal és sárgára színeződik, erős fertőzés esetén a növény elhal, lyuk keletkezik a gyepben, főleg hideg hónapokban 15-25 C hőmérsékleten, magas páratartalom mellett fertőz
védekezés: Kerüljük a stressz-szituációkat, csökkentett adagú Nitrogén magas adagú Kálium trágyázás, felület szárazan tartása, kiszárítása lyuggatással, gyepszellőztetéssel.    
gardenmax levelfoltossag
Dollárfolt-Sclerotinia szimptóma: Kis 2 cm körüli sárgás egyedülálló elszíneződés, amely később kicsit nagyobbá fejlődik, közelről a levél szélén fehéres micélium, meleg időjárás, magas páratartalom elősegíti a fertőzést, a fertőzés gépekkel játékosokkal gyorsan tovaterjed, poa és festuca fajták esendőek

védekezés: Száraz talajfelszín, légmozgás optimalizálása, megfelelően beállított öntözés, gyepfilc kerülése, kerüljük a késő őszi Nitrogén trágyát, tavaszi Kálium trágya   
gardenmax dollarfolt
Phytium szimptóma: Nyáron fertőz. Eltérő megjelenési formája van a gyep korától függően. Fiatalkorban a gyep csírázási fázisában a kikelt gyep elhal, a levele elszárad, a talajból könnyen kihúzható, gyökere sötétre színeződik, Idősebb kori gyepben a foltszerű szürkés felületek összeolvadhatnak és nagy egybefüggő felületek keletkezhetnek. Ebben a szakaszban hasonló a szárazsági tünetekhez, de ha az egyes növényt nézzük, ez könnyen kihúzható a földből egy sötétre színeződött gyökérrel, miközben a levél szürkés-sárgás árnyalatot kap. Micélium csak különösen nedves körülmények között jelenik meg
védekezés: Szabadítsuk meg a talajt az összetömörödéstől, reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, kerüljük a túlöntözést, kerüljük a sűrű gyepállományt illetve a sűrű vetést, csökkentsük a gyepfilcet, adjunk nagyadag Káliumot
Typhula szimptóma: Igazi télen fertőző betegség. Nyári hónapokban szaporítóképletei nyugalmi állapotban vannak. A fertőzés gyakran a hótakaró alatt terjed ki, csak hóolvadás után vehetők észre a szürke elszáradt levelű nagyobb kiterjedésű felületek. Tavasszal a leveleken gombostűfejnyi narancssárga színű szapórítóképletek figyelhetők meg Az érintett felületek nem halnak el többnyire és tavasszal regenerálódnak.
védekezés: Kerüljük a késő őszi Nitrogéntrágyákat, miközben növeljük a Kálium mennyiségét, tegyük ellenállóvá gyepünket, fertőzés esetén tavasszal gyepszellőztessünk, és a nyesedéket távolítsuk el.

 


Állati kártevők

 



bogarak, lárvák, fonalférgek, stb.

Nemcsak a talajban élő kifejlett bogarak, hanem ezek lárvái is ide tartoznak. Ezen kívül károkat okozhatnak különféle rágcsálók, mezei egerek, pockok, vakondok stb.

Táplálkozásuk során a földben és a föld fölött lévő növényi részek elpusztításával, valamint járatok és halmok képzésével okoznak károkat.

Amennyiben a bogarak, lárvák, fonalférgek felszaporodnak, elsősorban a növény gyökereinek felzabálásával a föld feletti részek pusztulását okozzák. A károk akár nagyobb felületeken is a gyep pusztulásában figyelhetők meg. A gyep levelénél fogva felemelhető, gyökere hiányzik. További másodlagos kártételre számíthatunk a földben élő bogarak, lárvák, fonalférgek erős felszaporodásakor a vakondok illetve a madarak részéről, akik táplálékuk után kutatva okoznak további feltúrás jellegű károkat.

Előzetes talajfertőtlenítéssel védekezhetünk. Amikor a kárt észleljük, védekezni már késő, mivel legtöbb esetben a növény foltszerűen már elpusztult.

A védekezést tovább nehezíti az, hogy több nemzedék is lehet, s adott pillanatban a talaj eltérő mélységeiben eltérő fejlődésű fázisú károsítók találhatók, ahova nehéz a védekezésre használt szert bejuttatni. Számukra kedvező szaporodási körülmények között bizonyos évjáratokban helyi károkat okozhatnak. Megjelenésükre korábbi elhanyagolt területeken illetve erdő közelében nagyobb valószínűséggel számíthatunk.

 

gardenmax larvagardenmax bogargardenmax rovar